A vasárnapi törökországi elnökválasztás második fordulójának az eredményei alapján Recep Tayyip Erdoğan fogja további öt évig meghatározni országának a sorsát. Az elnök ismételten felhatalmazást kapott a szavazóktól, de rögtön komoly kihívással kell szembenéznie: az ország gazdaságának helyretételével.
Esik a török líra árfolyama miután a választások második fordulójában Recep Tayyip Erdogan hivatalban lévő államfő legyőzte riválisát Kemal Kilicdaroglut. Erdogan a voksok több mint 52 százalékát szerezte meg, ellenfele 48 százalék alatt teljesített. Az eredmény megerősítheti Erdogant abban, hogy eddig vitt gazdaságpolitikai irány helyes, hiszen a szakértők régóta mondogatják neki, hogy a kamatcsökkentések erőltetése, a zuhanó líra mellett vágtató infláció, a negatív tartományba eső nettó jegybanki tartalékok, nem fenntartható utat jelentenek, de eddig mégsem lett óriási baj.
A Recep Tayyip Erdogan elnök által folytatott fenntarthatatlan gazdaságpolitika azzal fenyeget, hogy a líra komolyabb eladói nyomás alá kerül – figyelmeztetnek a hitelminősítők a vasárnapi török elnökválasztás után. Vagyis hiába teljesített a vártnál sokkal jobban Erdogan az első fordulóban, a piac láthatóan nem örülne a győzelmének.
Mérsékelt gyengüléssel kezdett hétfőn a török líra azt követően, hogy Recep Tayyip Erdogan elnök a vártnál jobban szerepelt az elnökválasztás első fordulójában. Két hét múlva már esélyesként futhat neki a második körnek Erdogan, aki jó eséllyel újabb öt évig irányíthatja az országot, ha nem történik addig valami drámai – vélik a Commerzbank elemzői. Ez a dráma pedig akár a devizapiacról is jöhet a líra zuhanásának képében.
Jelentős makrogazdasági hatásai lesznek a februári törökországi földrengésnek, a helyi hatóságok becslései szerint a károk meghaladhatják a százmilliárd dollárt – olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss elemzésében. Ráadásul két hét múlva elnökválasztást tartanak az országban, ami tovább bonyolítja a gazdasági helyzetet is.
A török líra egy éve a legnagyobb mértékben emelkedett, miután a központi bank módosította a kereskedési szabályokat, hogy enyhítse a valutára nehezedő nyomást az azonnali piacon.
Bár egyelőre még bizonytalan, ki nyeri a török elnökválasztást május közepén, azonban az eredménytől függetlenül a líra komoly zuhanására számít a Bank of America (BofA). Az amerikai bank szakemberei szerint akár 15-25 százalékos gyengülésre is szükség lehet az egyensúlyi árfolyam eléréséhez.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy milyen jelentősége lehet annak, hogy Joe Biden amerikai elnök Ukrajnába látogatott, és milyen főbb folyamatok zajlanak most a háborúban. A témáról Huszák Dánielt, a Portfolio Globál rovatának vezető elemzőjét kérdeztük. Adásunk második részében (12:20-tól) arról a gazdasági beavatkozási hullámról volt szó, amit Törökország hajt végre a gazdaságában. Nyáron választások jönnek, Erdogan pedig már a nyugdíjpénzekkel stabilizálja a tőkepiacokat. Erről Cser Tamást, a Hold Alapkezelő vezető részvényportfólió-kezelőjét kérdeztük, aki egy elemzést publikált erről a Hold blogján.
Újabb banki szabály módosul Törökországban, ezúttal arra kötelezik a bankokat, hogy a korábbi 20% helyett 5%-ban maximálják a saját tőkéhez viszonyított nettó devizapozícióikat – számol be a hírről a Bloomberg.
A török jegybank csütörtöki ülésén a szakértők által vártnál is nagyobb mértékben csökkentette irányadó kamatát, miközben jelezte, hogy hamarosan véget érhet a monetáris lazítási ciklus.
Tovább emelkedett szeptemberben a török infláció, a 83,45%-os éves áremelkedés új 24 éves csúcsot jelent. Közben a török elnök továbbra is a magas kamatokat tartja a legfontosabb ellenségnek, vagyis folytatódhat a kamatok csökkentése.
A forint pont akkor vált a világ egyik legrosszabbul teljesítő valutájává, amikor a legtöbben külföldre utaznának, és kunára vagy euróra váltanák a megtakarításaikat. Nyilvánvaló, hogy már csak a pénzromlás miatt is drágább lesz a nyaralás, de a magyarok kedvenc desztinációiban nominálisan is emelkednek az árak, így duplán rosszul járnak az utazók. Horvátország akár 30-50%-kal is drágább lehet, mint tavaly nyáron volt. Vannak azonban olyan országok, amelyek nemzeti valutája szintén rosszul teljesít, vagy az általános árszínvonal alacsonyabb, ezért érdemes lehet a horvát tengerpartot Fekete-, Földközi- vagy Vörös-tengerire cserélni. A Portfolio összegyűjtött 6+1 úti célt, amely pénzügyi mutatói vagy árszínvonala miatt vonzó lehet a magyar turisták számára.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének csütörtöki adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy pontosan mi történt az elmúlt jó tíz évben Törökországban. Bár elemzők hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi magyarországi gazdasági helyzet sok aspektusában eltér attól a krízistől, amely a közel-keleti országot sújtja, mégis érdekes megvizsgálni, hogy hova nem kéne eljutni. A témával kapcsolatban Kerekes Miklós, a Portfolio Globál rovatának elemzője volt a Checklist vendége, aki 2013-tól hat éven át élt Törökországban. Az adás második részében azzal foglalkoztunk, hogy mi mondható el technikai elemzés szempontjából az euró-forint árfolyamról, a magyar fizetőeszköz ugyanis egyre csak döntögeti a történelmi mélypontokat. Ebben a kérdésben Kecskeméti Istvánt, az OTP Bank makrogazdasági és piacelemzési szenior tanácsadóját kérdeztük.
Délután 5-kor már meghallgatható lesz a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsorban azzal foglalkozunk, hogy technikai elemzés alapján mit lehet elmondani az euró-forint árfolyamról, továbbá felelevenítjük, hogy milyen politikai és gazdasági események taszították az elmúlt közel 10 évben hihetetlen mélységekbe a török líra értékét.
Törökországban korlátozzák a cégek hitelfelvételét lírában, ezzel próbálják megfékezni a devizakiáramlást. A hírre a líra szárnyalásba kezdett, idei legnagyobb erősödését mutatja.
A hétfői jelentős erősödését ma teljesen elveszítette a forint az euróval szemben, a kora esti kereskedésben közel 396-ig esett. A forintot nyomaszthatta a kétszámjegyű tartományba emelkedő infláció, illetve a még mindig homályos költségvetési kiigazítás, valamint az, hogy ma már el is indultak a nemzetközi devizakötvény-kibocsátások.
A decemberi 36,1 százalékról 48,7 százalékra emelkedett a török infláció januárban – közölte az ország statisztikai hivatala csütörtökön. Néhány hónapja még 20 százalék körül volt az áremelkedés üteme, aztán a líra őszi meredek zuhanása és az energiaárak emelkedése tovább nehezítette a helyzetet.